Fókuszban
Nekrológ
Egy pálya tükre
Marton László (1943–2019)
Hosszan tartó, súlyos betegség után meghalt Marton László a Vígszínház volt igazgatója, főrendezője, a Színház- és Filmművészeti Egyetem volt osztályvezető tanára. Egy rendező, színházvezető, színészpedagógus hosszú, gazdag pályája ért véget.
Múltidéző
Aki egészen egyedül van
Ibsen: A nép ellensége - Katona József Színház
A Katona József Színház indulása óta hangsúlyosan törekedett arra, hogy klasszikus drámák olyan kortárs értelmezéseit mutassa be, melyek a jelen társadalmi-emberi viszonyait ábrázolják. A színház műsorának ma is ez adja az egyik rétegét, s ezt a hagyományt leginkább Zsámbéki Gábor rendezései képviselik. Ebbe a sorba illeszkedik legutóbbi munkája, az Ibsen művéből készült A nép ellensége is.
Múltidéző
A bosszú változatai
Az Elektra "színháztörténete"
Az Atreidák története az egyik legtöbbet feldogozott mitológiai téma a görög drámairodalomban, ugyanakkor az antik témák közül is ez kerül legtöbbször színpadra a magyar színházakban. Két hete a Szabadkai Népszínházban mutatták be az Oreszteiá-t, most Budaörsön kerül színre az Elektra, amely több (nemcsak antik) szerző drámája alapján készült. Ebből az alkalomból tekintjük át az Ellektra "színháztörténetét".
Archívum/2018
A mai Ibsen (és északi társai)
Beszélgetés Kúnos Lászlóval
Kúnos László neve szorosan összefonódik az utóbbi három évtizedben hazánkban zajló Ibsen-reneszánsszal, hiszen az ő mai köznyelven megszólaló, jól mondható fordításai nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a norvég klasszikus jelenkori érvénnyel szólalhasson meg a mai magyar színpadokon. Kúnos Lászlóval Sándor L. István beszélget.
Archívum/2018
A nép ellensége
Kúnos László fordítása
Henrik Ibsen A NÉP ELLENSÉGE (1882) Kúnos László fordítása
Archívum/2018
„Egy igazi feleség"
Nóra – karácsony Helmeréknél – Katona József Színház
Az elmúlt évek egyik legsikeresebb magyar Ibsen-előadása a Katona József Színház Nóra – Karácsony Helmeréknél című produkciója. Székely Kriszta rendezését 2017-ben beválogatták a POSZT versenyprogramjába, ott megkapta a legjobb rendezés díját, a címszereplőt játszó Ónodi Esztert pedig a legjobb színésznőnek választotta a zsűri. A színházi kritikusok is ugyanezt az alakítását ítélték az évad legjobbjának. (Többen szavaztak rá a legjobb előadás, illetve a legjobb rendezés kategóriájában is.)
Archívum/2018
„Amikor én már nem leszek"
Ibsen: Babaház (Nóra) – Stúdió „K”
A Katona József Színház bemutatójával szinte egy időben a Stúdió K Színház is műsorára tűzte Ibsen leghíresebb darabját. Itt is Kúnos László fordítását vették elő, de most sem hagyományos előadást készítettek belőle. Jeles András rendezése a maga autonóm színházi nyelvét és világképét közvetíti, ugyanakkor izgalmas viszonyt alakít ki Ibsen drámai világához is. A Babaház (Nóra) című előadást Szűcs Mónika mutatja be.
Archívum/2018
„Mind csak nomádok vagyunk..."
Lucas Hnath: Nóra 2. – Orlai Produkciós Iroda, Szentendrei Teátrum
Ibsen Nórájának elkészülte után 138 évvel az amerikai Lucas Hnath (1986–) megírta a mű folytatását. A Babaház II. rész című darabját 2017-ben mutatták be a Broadwayn, és a szerzőt Tony-díjra is jelölték a darabért. (A főszerepet játszó Laurie Metcalf meg is kapta alakításért a díjat.) A New York Times szerint 2018-ban Amerika szerte ezt a darabot mutatták be legtöbbször. Magyarul Nóra 2 címen tűzte műsorára az Orlai Produkciós Iroda és a Szentendrei Teátrum. A darabról és az előadásról Kondorosi Zoltán ír.
Archívum/2018
„A hallgatás bajnokai"
Székely Csaba: Öröm és boldogság – 3G Színház, Marosvásárhely
A 3G Színház első magyar nyelvű előadása Székely Csaba darabjának ősbemutatója volt. A kifejezetten a társulat számára készült Öröm és boldogság pontosan illeszkedik a marosvásárhelyi független színház törekvései közé, hiszen többnyire kényes, de kifejezetten fontos társadalmi kérdésekről szeretnének párbeszédet kezdeményezni. Az Öröm és boldogság az erdélyi homoszexuálisok helyzetét dolgozza fel. Az Ándi Gherghe rendezte előadás nemrégiben a budapesti Szkéné Színházban vendégszerepelt.
