Fókuszban

Nekrológ

Egy művészi pálya tükre

Marton László (1943–2019)

Hosszan tartó, súlyos betegség után meghalt Marton László a Vígszínház volt igazgatója, főrendezője, a Színház- és Filmművészeti Egyetem volt osztályvezető tanára. Egy rendező, színházvezető, színészpedagógus hosszú, gazdag pályája ért véget.

Ellenfény | 19. 09. 15.

Múltidéző

Aki egészen egyedül van

Ibsen: A nép ellensége - Katona József Színház

A Katona József Színház indulása óta hangsúlyosan törekedett arra, hogy klasszikus drámák olyan kortárs értelmezéseit mutassa be, melyek a jelen társadalmi-emberi viszonyait ábrázolják. A színház műsorának ma is ez adja az egyik rétegét, s ezt a hagyományt leginkább Zsámbéki Gábor rendezései képviselik. Ebbe a sorba illeszkedik legutóbbi munkája, az Ibsen művéből készült A nép ellensége is.

Szűcs Mónika-Sándor L. István | 19. 08. 6.

Múltidéző

A bosszú változatai

Az Elektra "színháztörténete"

Az Atreidák története az egyik legtöbbet feldogozott mitológiai téma a görög drámairodalomban, ugyanakkor az antik témák közül is ez kerül legtöbbször színpadra a magyar színházakban. Két hete a Szabadkai Népszínházban mutatták be az Oreszteiá-t, most Budaörsön kerül színre az Elektra, amely több (nemcsak antik) szerző drámája alapján készült. Ebből az alkalomból tekintjük át az Ellektra "színháztörténetét".

Ellenfény | 19. 03. 29.

Archívum/2018

Jaj, nők...!

Csehov: A Platonov - Katona József Színház, Kamra

A Platonov ránk maradt, öt-hat órányi játékidőt kívánó, szerteágazó szövegfolyamából minden rendezőnek és dramaturgnak meg kell alkotnia a saját Platonov-szövegét. A szerkesztés, húzás ennél az anyagnál meghatározó lépés. Székely Kriszta és Szabó-Székely Ármin határozottan, erős kézzel húznak: szinte minden utalás, ami a tábornokné anyagi helyzetére, birtokára, a bányára vonatkozik, a hitelezők, a váltók, a birtokokra ácsingózók, Vengerovicsék, a tábornok eltűnik a képletből.

Szemerédi Fanni | 19. 10. 8.

Archívum/2018

„Csehovból nehéz bármit is elengedni"

Beszélgetés Székely Krisztával és Szabó Székely Árminnal

Székely Kriszta (1982) manapság a legsikeresebb fiatal rendező, két alkalommal is elnyerte a legjobb rendezés díját a POSZT-on, több kategóriában is megkapta a színikritikusok díját. Állandó alkotótársa Szabó-Székely Ármin (1987) dramaturg. Nemcsak a legújabb előadásukról, a Csehov-dráma alapján készült Platonovról beszélgettünk velük, hanem korábbi munkáikról is , illetve arról a munkamódszerről, ahogyan dolgoznak, arról a szemléletmódról, ahogy a színházról gondolkodnak.

Szűcs Mónika | 19. 11. 17.

Archívum/2018

Apátlanság (Platonov)

1. rész

Csehov fiatalkori darabja Radnai Annamária fordításában, amely nyomtatásban most jelenik meg először. 1. rész

Anton Pavlovics Csehov | 19. 10. 8.

Archívum/2018

Miért nem élünk úgy, ahogy élhetnénk?

Csehov: Apátlanul (Platonov) - Kecskeméti Katona József Színház

Az utóbbi évek egyik legjobb Platonov előadása Kecskeméten született. A Szász János rendező a társulat legjobb erőivel hozta létre a színvonalas produkciót, amelyet beválogattak a POSZT 2017-es versenyprogramjába. Itt a címszerepet játszó Kocsis Pál a színész zsűritől és a közönség zsűritől megkapta a legjobb alakítás díját, a szakmai zsűri pedig Nagy Viktornak ítélet a legjobb mellékszereplő díját.

Mátyás Edina | 19. 10. 8.

Archívum/2018

Egy bizonytalan korszak hőse?

Csehov: Apátlanul - Szigligeti Színház, Nagyvárad

Apátlanul címmel mutatta be a Nagyváradi Szigligeti Színház Csehov fiatalkori darabját, amelynek magyar színpadokon – a főszereplő neve nyomán – Platonov a gyakoribb címváltozata. Botos Bálint rendezése céltudatosan formált szövegváltozatból indul ki, amely meghatározza az előadás irányait is. A minimalista térben játszódó produkció a színészi játékot állítja a középpontba. Az Apátlanul egységes, felkészült társulatnak mutatja a nagyváradi együttest.

Bíró Kristóf | 19. 10. 8.

Archívum/2018

Csupa félresiklott élet?

A Csehov-dráma a magyar színpadokon

Az első magyar Platonovo(ka)t Horváth Jenő rendezte, az első nagy siker(eke)t Horvai István érte el a darabbal. Talán mindmáig a legjobb előadást Ascher Tamás rendezte belőle. De érdemes emlékezni Fodor Tamás, Telihay Péter, Rusznyák Gábor, illetve Ivo Krobot és Jurij Kordonszkij, majd Alföldi Róbert és Szász János rendezéseit is. És közben a számos remek színészi alakításra is emlékezhetünk – akár a címszerepben, akár a többi hasonlóképp izgalmas figurában.

Sándor L. István | 19. 03. 9.